2015. december 13., vasárnap

Edzésnapló vége 2. (2007-2015)

Folytatva az emlékezést.... 

Mozgás és intelligencia közti összefüggés

A legelső nyers megfigyelésem a mozgások kötöttségére irányult. Vannak kötött mozgású gyerekek, akiknek nehéz bármilyen bonyolultabb koordinációt igénylő mozgást rövid idő alatt megtanítani. Nem tudják úgy „pakolni” a kezüket, lábukat, hogy az formában-tempóban összejöjjön. Vannak köztük olyanok is, akik nagyon sok gyakoroltatással és hosszú idővel fejlődnek, de olyan is volt, aki alig tudott valamit beépíteni a saját mozgásába. (A heti két edzéssel semmiképpen…) Velük szemben állnak a képlékeny mozgásúak, akik gyorsan tanulnak. Pár perc alatt megfigyelik a mozgást és pontosan utánozzák. 

Az első időben azt gondoltam, hogy a mozgás kötöttsége és az intelligencia valahogy összefüggésben van. Figyeltem a rossz mozgásúakat, hogyan teljesítenek más feladatokban. De elég gyorsan beláttam ez a tétel nem igaz. Semmilyen összefüggést nem látok arra nézve, hogy a jó mozgásúak okosabbak, vagy az intelligensebb gyerekek gyorsabban, jobban tanulnának meg mozgáselemeket. Utána is néztem ezeknek az elméleteknek. A mozgást mint önálló intelligencia terület jelenik meg, része a személyiség általános intelligenciájának.  Így a jobb mozgás nem feltétele a többinek, hanem egy a 8-9 intelligencia terület közül.  
Mai tudásommal inkább a térhasználat és az általános intelligencia között látok összefüggést. Azok a gyerekek, akik a térben tudatosabban és jobban mozognak, azokat az okosabb csoportba tudtam sorolni. Ez a megfigyelésem teljesen szubjektív és nagyon kis közösségben végeztem, így nem mérvadó.





(A fentiekből a karate a térbeli, a fizikai, a ritmus (zenei), az intuitív és az interperszonális intelligenciára fejlesztő lehet, ha az edzéseket ezek figyelembevételével vezetik.)


Felsőtest – lábak problematika 
A teljes testtudatot felnőttként is nehéz elérni és fenntartani, hát még gyerekként. Megfigyeltem, hogy a gyerekek többsége, amikor szépen lép valamelyik karate állás között, akkor a felsőtestére vagy a technikákra már kevésbé tud figyelni és azokat hibásan vagy jobb esetben csak csúnyán csinálja. Fordítva is igaz, javítva a kezek munkáját, romlik a zenkutsu dachi és a többi állás. Ennek fejlesztésére nem biztos, hogy a gyakorlás fokozása a legjobb módszer, mert a teljesítményromlást a fáradság is okozza. Az edzéseken kipróbáltunk más testegységet igénylő gyakorlatokat is. Ildi pilátes gyakorlatai nagyon alkalmasak voltak erre. Szintén jók voltak a káták játékos gyakorlásai. Taikioku káták a „folyósón és benyitva a szobákba” modell alapján. De a zene is sokat segített a We will rock you összerendezgeti a kölkök végtagjait. Itt is érvényesül az a jelenség, miszerint a figyelmet ha másra irányítjuk, akkor elkezd jobban működni a test. Ha csak a szigorú számolásos kihon van, a gyerekeknél 10 perc után látványos a minőségromlás. Ha zene van és fantázia, akkor 20- 30 percig is jobbak testegységben.

Ildi, pilates, testegység....


A testegység legkisebb korban a talajgyakorlatokkal is jól fejleszthető... 

video

Zene, ritmus...

video

Kicsit később...

video


Fókusz elvesztése kamaszkorban
A növés nagyon visszavetheti a gyerekek mozgását. A szinte tökéletes mozgás egy nyár alatt eltűnik, amikor a gyorsan növekvő test már nem tudja végrehajtani a korábban megtanult finom mozgásformákat. Ez átmeneti, van akinél pár hónap, van akinél hosszabb. Türelem és sok gyakorlás szükséges, de nem biztos, hogy a régi rendben. Ilyenkor a gyakorlás valamelyik elemének a megváltoztatása hozhat gyorsabb eredményt. A karate esetében több megoldás is van. Pl. a kihon mellé ilyenkor érdemes nagyobb intenzitással pajzs vagy zsák munkát csinálni. A levegőbe leadott ütés elvesztett fókuszát az ütést, rúgást megállító akadály visszaadhatja. Hasonlóan jó a pontkesztyű és a labdás gyakorlatok. 

Tibi és Tomi... anno domini.... :)



A felfújható boksz baba és a zsák együtt jó fókusz, tömeg és gyorsaság fejlesztő...


video



Ritmus, zene
A legnagyobb meglepetést a ritmus és a zene megélésének a hiánya okozta a gyerekeknél. Nem latin kultúra vagyunk, nem táncolunk és mozgunk annyit ritmusra. De az a tehetetlenség, amit a gyerekeknél láttam a dobolós vagy éppen a zenére végzett bemelegítések közben meglepett. Valószínű ilyen ritmikus és testfejlesztő gyakorlatok nem csinálnak az iskolában. Elég nyilvánvaló a kérdés: mi a fenét csinálnak ének-zene órákon? (Klárika, ha 3 bé az előjegyzés, hol van a dó? Meg ehhez hasonló igen fontos kottaolvasási feladatokat + Kodály istenítés….) Ezt a területet teljesen feltáratlannak éreztem. A darbuka dob használata így kiemelkedő lett az edzések vezetésében. Kialakítottam ritmusképleteket, amire azonnal reagáltak. A sorakozó, a kihon és néha a küzdőgyakorlatok ilyen jelre történtek. Az eredmény látványos volt. Egyrészt fegyelmi-figyelmi eszköz lett, másrészt elkezdték érteni a ritmus szerepét. Innét még messze van a saját mozgásukba történő beépítés, de alapozásnak jó volt. A zenés bemelegítések és a káta elég népszerű gyakorlatok lettek…később a MediBall nagyon jó betetőzése lett ennek.




Nagyon ritka mozgókép, mert rajta vagyok. Odaadtam a kamerát valakinek, hogy vegye a kátázókat, de "belelógok" a háttérben... 


video


A legnagyobb örömet a káták adták. Nekem is, de valószínű a gyerekeknek is. Kár, hogy nincs több felvétel ezekről. Pl. amikor a Tenshot csináltuk, körbe állva, zenére, sötétben és csak egy gyertya égett a terem közepén...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése