2010. március 14., vasárnap

Zen

Mindig érdekeltek más kultúrák, népek és szokások. De soha nem gondoltam, hogy fel kell adnom a miénket, hogy jobban megértsem őket. A karate elég hamar elvezetett a zen buddhizmushoz, ami egy lényeges élmény az életemben. A nyugat és a kelet tudása, világlátása valahogy olyan, mintha az egész két része lenne. Ahogy egy indiai mitoszban is írják: az emberek valaha tökéletesek voltak, de az istenek kettévágták őket nőre és férfira. Azóta mindenki keresi a saját párját. Így látom ezt a kultúrákban is. Azt gondolom, hogy kiegészíti egymást a kelet és a nyugat. Nem versenytárai egymásnak. (Hacsak gazdaságilag nem, de az egy másik síkja az emberi létnek). A keleti filozófiák annyira mások, hogy nem vetélytársai a nyugati gondolkodásnak és vallásnak. A keleti gondolatrendszerek nem ugyanazt állítják kis különbségekkel, mint a nyugati vallások. Hanem teljesen mást. Ezért férnek meg békében a nyugatiakkal és együttműködésük eredménye inkább teremtő jellegű. (Ez sajnos a kereszténységre, az iszlámra és a judaizmusra nem mondható el, pedig mindhárom vallás ugyanazt az istent tiszteli).

A Zen írásjegye:

A taoizmus, de méginkább a buddhizmus mindig lenyűgözött gyakorlatiasságával. Azt érzem, hogy a nyugati vallások az erkölcs és az etika területeire koncentrálnak, de a világ működéséről alkotott képük gyenge. Ez a keleti vallásokban és filozófiákban fordítva van. Szegényesebb az emberek közti viszonyról alkotott képük, de jobban érzik és magyarázzák a világ működését.

"A buddhizmus egy módszer. Nem valakinek a kijelentésén és nem a hiten alapszik, hanem tényken. Amikor ezt a módszert használva az igazságot keressük, nemcsak Buddha tanításait használjuk, hanem egyéb forrásokat is, mindazt a tudást, amelyhez ezen a világon hozzájuthatunk anélkül, hogy ragaszkodnánk hozzá" (17. Karmapa Trinle Tája Dordzse)

A harcművészetek, így a karate is, elég erősen támaszkodnak a Zen Buddhizmusra. A Zen nem vallás nyugati értelemben. Nem foglalkozik Istennel vagy a teremtéssel. Kevésbé a lélekkel vagy az üdvözüléssel. Az ember lehetőségeivel foglalkozik és erre egy módszert ajánl, ami egyszerű, gyakorlatias és működik. A Zen meditációt. Ami a zen szerzetesek által gyakorolt zazen. A lótusz ülésben való meditáció. Ez egy feszültséggel (kezdetben fájdalommal) járó statikus testhelyzet, ami hozzásegít egy olyan lelki állapot eléréséhez, ami a szellemünk kiteljesedéséhez és a világ megértéséhez vezet. (Szatori).

A Zazen gyakorlásának elvei:
  • A Zazen üléshez szükséges egy ülőpárna, mert a medencét meg kell dönteni előre, ami a földön ülve nem lehetséges.
  • A párnára lótusz ülésben kell ülni, a térdek stabilan érintkezzenek a földdel. (Ez elég nehéz, nem mindenki képes rá! De a fél lótusz ülés is megfelelő).
  • A cél, hogy a gerincoszlop, a nyakat is beleértve egyenes legyen.
  • A tenyerek felfelé nézzenek, a bal kéz feküdjön belel a jobba. A hüvelykujjak legyenek egyenesek és érjenek össze.
  • A szemek végig nyitva vannak és a tekintet kb. egy méterre előre 45 fokos szögben van. A nézés ne fókuszáljon konkrét tárgyra.
  • Hasi légzés szükséges a meditáció alatt. Mély és lassú, percenként csak 5-7 légzéssel, és a kilégzés legyen a hosszabb idejű. Kb. 1:2 arányban. A mellkas és a has tájéka laza kell maradjon, ez csak egyenes gerinccel lehetséges!
Egyszerre 30-40 percet érdemes így ülni. Vannak iskolák, ahol a falat nézik, de vannak ahol körben ülnek. A ruha mindig kényelmes legyen, a vérkeringést ne szorítsa el, hagyományosan egyszínű. Néhány közösségben a lótusz ülés helyett a hagyományos Seiza ülést használják, a párnát a térd alá téve. Egy japán Zen szerzetes az út mellett meditál:



Oyama gondolatai a Zenről:

Amerikaiak és más nyugatiak gyakran kérdezi tőlem, mi a Zen? Mindig azt válaszoltam: A Zen a karate, a karate az igaz Zen. A Zen nagyon távol áll a bonyolultságtól és minden ember számára megközelíthető, bárhol is él. Amikor azt kérdezik hogyan, azt válaszolom, hogy azonnal neki kell állni valamilyen karate technika megtanulásának, komoly szándékkel, elhivatottsággal és teljes lelki kiegyensúlyozottsággal. Ha mindezt véghez viszik, az ellenfelek megszünnek létezni számukra, és nem lesz különbség ellenfél és szövetséges között, a győzelem vagy a vereség lényegtelenné válik. Az illető a Zen állapotába lép siker esetén. Jómagam a Zen állapotot a hosszú karate edzéseken keresztül értem el. Hiszek abban, hogy hasonló állapotot lehet elérni más dolgokhoz való hosszas elkötelezettségen keresztül is. Hasonlóan, a Zen eredményei képessé teszi az embert sokkal több dolog elérésére a nem Zen területeken is.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése