Az első harcos a csapatból

Klubunk szépen gyarapodik számos területen. Egyre többen vagyunk, egyre jobban szakosodunk "szakmailag" és egyre jobb élmény így karatézni. Számomra nagy öröm, hogy tanítványom Tibor sikeresen indult élete első versenyén.

Ilyenkor érdemes elgondolkodni. Én is ezt tettem. Összeállítottam magamban egy emléksort, hogy mi vezetett el idáig. Persze nehéz a sok emlékkép közül kiválasztani azokat, amelyek biztosan lényegesek. De három olyan dolog van, ami szerintem nagyon fontos.

Az első a rendszeresség. Ez a tény Tibor szüleinek köszönhető. 2007 őszén kezdtük az edzéseket és azóta kihagyás nélkül jön és csináljuk. Nagyon sok törődés és nagyon sok öröm volt az eltelt időben. Folyamatos fejlődés és erősődés, amin nagyot lendített a nyári edzőtábor. Ott éreztem előszőr Tibornál, hogy életre kelt benne a karate és elindult az úton. Ősztől pedig jó ütemben tudott bekapcsolódni a felnőtt csoport edzéseibe is. Tudása már alkalmassá teszi, hogy mindkét helyről kapjon további inspirációt és élményeket.

A másik fontos tényező a nevelési elv, amit követek és ezt látom visszaigazolódni. Nincs a csoportban kényszer csak motiváció. A formát és a lehetőséget mutatjuk - nemcsak én, hanem az egész klub - de a tartalmat már a tanítványoknak kell beleönteni. Már ebben a korban is! Ehhez minden segítséget megadunk és saját példánkon keresztül motiváljuk őket. Nemcsak én, hanem minden edzőnk. De fontos, hogy megvárjuk amíg megérik bennük a döntés és saját elhatározásból teszik. Így van az övvizsgával, a versenyekkel és a kisebb de legalább ennyire fontos napi próbatételekkel az edzéseken.

Harmadik pedig maga Tibor. Van egy olyan képessége, ami nagyon igéretes jövőt hozhat neki, legyen karate, vagy más tevékenység. Nem reflexekre, meg reakcióidőkre vagy speciális dolgokra gondolok, ami alapján élversenyzőket szoktak válogatni. Nem fizikai képességei alapján vált ki és fejlődőtt gyorsabban, mint a többiek. Az idő múltával az vált egyértelművé, hogy minden tevékenységben, amit az edzéseken végzünk, egyformán örömét leli és képes folyamatosan magas szellemi szinten és érdeklődéssel teljesíteni. A korabeli gyerekek nagyrésze erre nem képes. Mert vagy a játék vagy a "bunyó" vagy a kihon érdekli őket jobban és mindezekre még rájön a túlfűtött vagy éppen kitérő érzelmi viszonyulás egyik másik tevékenység esetében. Tibor mindent szeret csinálni az edzéseken és ez egy nagyon jó képesség.

Visszagondolva az elmúlt évekre, amit a legtöbbet csináltunk együtt az a kihon volt. Megerősítve azt a tényt, hogy a karate alapja a jó és rendszeres kihon gyakorlás.

Néhány fotó a versenyről. A többit a klub honlapján a galériában lehet megtekinteni. ITT.