2011. április 18., hétfő

A tavasz 17 pillanata (3)

Igyekszem átadni a gyerekeknek mindazt a tudást, amit felhalmoztam a 20 év alatt és bátran használom az új megközelítéseket is. Azokat, amit mi felnőttek is gyakorlunk. Az egyik ilyen a képekben való gondolkodás és a képek által történő mozgás, mozgatás.


Sok képet használunk. A fa állásnál a föld és a fa jön elő. A támadásoknál a tűz, az ütésnél a fémek, a mozgásnál a víz. Egy nagyon egyszerű modellt kezdtem el használni, a kínai 5 elem tanítását. Ezek közül választok mindig, ha valamit el kell magyaráznom vagy bemutatnom.







Ildit megkértem, hogy minden edzésen csinálják a nyolc brokáttekercs gyakorlatokat, amit az éltfa rekord napon tanult. Általa a lassú és erőteljes mozgást sajátítják el és egyben a harcművészetek egyetemességét is példázzuk. Sikerül a légzés szerepét is nagyon alapfokon elindítani a karatéban.










A múlt héten aztán rátértünk a vízzel való mozgásra és a képekre. Először is megdöbbentett, hogy mennyire nem tudnak képekről beszélni. De nem adtam/adom fel! A karate edzéseken idáig nem használtunk képeket a mozgás tanítására, megértésére. Időt hagyok, hogy lassan bontakozzanak ki. Mivel a felnőttekhez képest kevesebb képélményük van, így arra gondoltam, hogy nem beszélni fogok a vízről, hanem elviszem a vizet az edzésre: műanyag pohárban.





Ezzel kellett zenkutsu, kokutsu és sanchin dachiban mozogni. Először a vízre figyeltünk a pohárban, aztán magunkra, hogyan mozgunk. Nem egyszerű! A gyerekek nem vagy csak nehezen tudnak attól elszakadni, hogy a poharat nézzék.

















Az edzés végén azért sikerült már előre néző szemeket is látni.





Kiba dachiban is megpróbáltuk.




A gyakorlatok végén megbeszéltük, ki milyen élményeket szerzett. Még mindig nehezen jöttek fel a saját képek, de azért haladás volt. Bizonyos tekintetben igaz, hogy könnyebb a gyerekekkel képekben beszélni és tanítani. De más szempontból meg éppen nehezebb. Erre még visszatérek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése