Agyalok 2.

Folytatva a tanulásról szóló írásomat, most a tudás fogalmát járom körül. Ez az írásom szintén szakirodalmak alapján készült, de otthonosabbá teszem azzal, hogy a karate lesz a közeg, amire utalok a magyarázatokkal.

Kezdjük egy játékkal! Még visszautalva az agy jobb és bal félteke közti különbségre. Oldd meg az alábbi feladatot! A képre kattintva nagyítani tudod.

Ugye nem is olyan egyszerű!

Aki tudásátadással foglalkozik, annak hamar el kell fogadni azt az evidenciát, hogy minden ember önálló, abban a tekintetben, hogy szellemi állapotaink száma nagyon eltérő. Ki is számolhatjuk a szemléltetés kedvéért. Agyunk állapotát a benne lévő idegsejtek kapcsolódása határozza meg. Ez vagy igen, vagy nem állapot lehet. (Mint a számítógépeknél a bináris rendszerben). Ha az emberi agyban egy szinapszis volna, akkor csak két szellemi állapot volna lehetséges.

De ha két szinapszisunk van, akkor ez: 2² = 4

Ha három akkor: 2³ = 8

Az emberi agyban 10¹³ szinapszis van!

Vagyis 2 x 10¹³ a lehetséges agyi állapotok száma!

Ebből a perspektívából nézve minden egyes ember különleges lény, mert soha nem fogjuk ugyanazt gondolni vagy érezni.

Mi a tudás?

Kezdetben a tudást szerették elméleti és gyakorlati tudásra osztani. Ennek oka a társadalmi hasznosság differenciáltsága és az egyre bonyolultabb munkamegosztási folyamatok. A huszadik századi filozófia foglalkozott újra azzal a kérdéssel, hogy minden tudás gyakorlati tudáson alapszik. (Wittgenstein és Heidegger munkássága leginkább).

"Amit ma tudásnak tekintünk, az a cselekvésben mutatkozik meg. Információ, amely hatékony cselekvést tesz lehetővé, eredményt hoz. Ez az eredmény a cselekvő személyen kívül mutatkozik meg”. P. Drucker 1993.

A tudás az információkkal való bánás képességén túl magában foglalja a kulturális tényezőket, az intelligenciát és a döntés képességét. A tudás alatt a kontextusba állított információt értjük. A személyes kontextus létrejöhet szituatíve, kognitívan vagy emocionálisan.

Szintén a 20 századi szociológia elemezte és rangsorolta a különböző tudásformákat. Kezdetben úgy gondolták, hogy a tudás fejlődik. A mítoszok és gyakorlatban is működő babonáktól az emberiség eljut majd a tudományos tudásig. Ez nem így van, ma már azt hangsúlyozzák, hogy a tudásformák egyszerre vannak jelen egy közösségben és egy emberben is.

A társadalomban ható tudásformák:

• Mítoszok (differenciálatlan)
• Implicit tudás (népnyelv, babona)
• Vallásos tudás (intuitívtól dogmáig)
• Misztikus tudás („kimondhatatlan”)
• Metafizikai tudás (filozófia a létezőre)
• Tudományos tudás (szaktudományok)
• Technológiai tudás (konkrét feladat)

A tudásformák egyik lényeges működési tulajdonsága, hogy időbeni változásaik igen különbözőek. A mítoszaink több ezer évesek, filozófiai szemléletünk 100 éves léptékkel változik, tudományos paradigmáink 30 – 40 évente módosulnak, az alkalmazott technológiáink, pedig 2 – 3 évente cserélődnek. Amíg a vallásos tudásunk (ideértve a mítoszainkat és a népi bölcsességeket) a létet és benne a sors jelentőségét célozzák, kereteit a világ uralma és az egyén viszonya adják, addig a metafizikai tudásunk a világban lévő dolgokra, jelenségekre kérdez rá, a vizsgálatának a középpontjában a tárgyak és a valóság eszmei lényege áll. A tudományos és technológiai tudásunk színtere pedig a cselekvés és a munka világa, általa a gazdaságot és a társadalmi folyamatokat akarjuk uralni.

A tudás egy emberben alakul és fejlődik. Az életünket alapvetően az dönti el, hogy mire vagyunk képesek!

A képesség a velünk született adottságok és a megszerzett ismeretek, jártasságok és készségek együttes megvalósulása.

Adottságainkat örököljük. Ezek testi, szellemi vagy érzelmi síkon nyilvánulnak meg. Minden ember rendelkezik valamilyen adottság együttessel. Sokan születnek speciális adottságokkal (tehetséggel), ami alkalmas közegben kifejlődhet. Lazaság, gyors reakció, ritmusérzék.

Ismeretnek nevezzük a tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak, törvényszerűségek és elméletek összességét. Az ember akinek ismeretei vannak, képes ezeket felismerni, felidézni, felsorolni, rendszerezni. Kihon, káta, kumite gyakorlatok. (Inkább a kumite rávezető gyakorlatai).

Jártasságon új feladatok, problémák megoldásának a képességét értjük. Az ismeretek alkotó módon való felhasználása történik, ami új ismeretek forrása is egyben. Bunkai, bonyolultabb kihon és káta gyakorlatok. A küzdelmek alap és középfoka.

Készségen a tudatos tevékenység automatizált komponenseiként lehet meghatározni. Amikor egy ismeret alkalmazása nem jelent erőfeszítést. Ez a mesteri szint a karate használatában.

MIT - HOL - MIKOR - HOGYAN

A tudás megszerzését és átadását is érdemes elemezni, mert az alábbiak segítségével gyorsabban haladunk! Ezek a fogalmak a pedagógia számára is ismerősek, de a vállalati tudásmenedzsement használja inkább.

Know what - A tény alapú tudás. Elemeit információként könnyű megjeleníteni és csoportosítani. Ilyenek a karate technikák is.

Know why - Magyarázatok ismerete. Ok-oksági kapcsolatok kiépítése a tények között. Az amit egy mester és egy jó edző tud átadni. Ebben már benne van a használat célja és a várható eredmény is.

Know how - Az eljárások ismerete. Egy adott személyhez vagy közösséghez köthető tudás, amely jellemzően tevékenység formájában nyilvánul meg. Ilyen egy klub tudásanyaga, edzőinek a felkészültsége.

Know who - A közösségen belül az egyes személyeknél lévő tudás ismerete, feltérképezése. Ez a harcművészetek világában a mester kiválasztását jelenti, illetve egy új mester tanításai iránti érdeklődést.