A szeptember izgalmas és nehéz. A dojóban - nem meglepő módon- inkább az iskolai évekhez igazodunk a terveinkben. Szeptemberben csatlakoznak hozzánk új harcosok, tavasszal látunk csodás kibontakozásokat és a nyarak az edzőtáborok eseményeivel, izgalmával telnek. Ez a szeptember is kicsit más lett, mint a korábbiak. Az első és számomra nagyon fontos esemény, hogy minden harcosunk folytatta a karatét. Azok is visszatértek hiánytalanul, akik nyáron nem jöttek edzőtáborba. Ez apróságnak tűnik, de nem árt kiemelni: ilyen ritkán van! A másik tény, hogy most tényleg sok "kisharcos" csatlakozott hozzánk. Tavaly és előtte is szeptemberben jöttek az újak, de ők nem voltak ilyen fiatalok. A csapat most markánsan két részre osztható, a tapasztaltabb, már több éve karatézó nagyobbak és a "kicsik". Nem egyszerű pedagógiai kihívás és edzésvezetési feladat. De megoldjuk!
A héten nem volt Ildi, ezért kértem támogatást a központból. Nagy örömömre Bence és Balázs sempaiok vállalták, hogy eljönnek és részt vesznek ebben az izgalmas folyamatban.
Jodan uke a kezdetektől, avagy jedik a bordásfal előtt:
A kicsik között is van jártasságbeli különbség, amit tudatosan használok. A tapasztaltabbak örömmel tanítják a kezdőket. Ez a kezdetektől elv volt a "Mester csapatnál". A tudás útja a megismerés, a gyakorlás és az oktatás területein át vezet. Ez életkortól független tapasztalás kell legyen. A gyerekek egymástól tanulják a legtöbbet.
Ez mókás, olyan mint egy film plakát. Kb. Zsolt angyalai.... :)
Úgy tűnik a kalligráfia visszakúszik megint az edzésekre. A legkisebbek nem tudják a másfél órát intenzív figyelemmel végigcsinálni, ezért számukra érdekes az edzés közbeni pihentető váltás. (A képek használata a mozgás tanulása során, a finom mozgások és a jobb agyfélteke használata új lehetőségek előtt áll a csapatmunkában. Csinálni fogjuk...).
Amíg a kicsik ezt, addig a nagyok meg ushiro gerit gyakorolnak. Régóta érett bennem ez, mert a nagyok hatására (versenyek, edzőtáborok) elkezdték ők is próbálgatni ezeket a rúgásokat. Most végre elérkezettnek láttam az időt, hogy megtanuljuk rendesen. Ahogy sejtettem, nem mindegyik harcos érzi a teret, de nagyon tudják egymást húzni és meglepő mozgássorokat láttunk.
Misa rúg, Dóri a segítő:
Balázs pontosít...
Most Dóri próbálja Misa tenyerébe a rúgást...
Közben Kriszta is kedvet kapott írni kicsit.
Rékával....
Két tanakodó, Balázs és Réka....
Figyelem....
Küzdelem....
Önbizalom....
..... mi kell még?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése